Wavictims Interjú

Természetesen svéd banda ez is, de hát mit lehet tenni, mégis ők ennek a stílusnak az atyjai… Igazán masszív d-beat ez, a régi-suli szabályai szerint. Én nagyon kedvelem őket, a Lögnen om Fredsvtalet albumuk alaptétel. Ha nincs meg, nyugodtan fejbe lőheted magad. Szerintem.

Mondjátok el a zenekar történetét! Mikor alakultatok satöbbi…

Fisen: Ha jól emlékszem 2006 nyarán, talán június/július? Challe és én a Warvictims előtt is zenéltünk együtt, szóval régóta ismerjük egymást. Mindketten a 90-es évekbeli rawpunk és a d-beat stílust kamázzuk igazán, érted mire gondolok. Évek óta téma volt köztünk, hogy kéne egy új bandát alapítani, amiben nincs semmi hülye gitárdallam. Csak legyen egyszerű és nyers, háborúról, éhezésről, halálról szóló szövegekkel. Felvettük az első próbánkat és ez később meg is jelent egy mini cd-n „When the innocent cry” címmel. Csak 100 másolat készült és CD mellékletként hozzá csaptuk a fanzineünkhöz (Skitliv! #3.). Azt hiszem, ez volt a legjobb. Akkor még én doboltam és kurvára szívtam e miatt…

Miért Warvictims?

Fisen: Szabványos nevet akartunk; a háború, meg az áldozatok közös témák a punk zenekaroknál, így csak összeraktuk ezeket a szavakat.

Mit gondoltok a „discoreról”, „crustról” és a hasonló zenékről. Egyszer jókat mondanak róla, egyszer meg szarozzák.

Fisen: Számomra ez mind punk, nem raw, vagy crust. Manapság egy csomó meghatározást ráaggatnak, ugyanarra a zenére, minek megnehezíteni? Néhány héttel ezelőtt láttam egy videót a youtubeon a svéd crustpunkok és trallpunkok közti háborúról. Nem is tudtam, hogy ilyen háború folyik! Én még soha nem vettem részt ebben a konfliktusban és nem is fogok, ez nevetséges. A punk színtér mindig megosztott volt, de kérdem én: miért? A punkoknak össze kéne fogniuk és az igazi gonosz: a rendszer ellen kéne harcolniuk. Ne legyünk már kibaszott hip-hop színtér, harcokkal és minden szarral, jobbak vagyunk annál. Az internet sok szempontból jó dolog, mint információkeresés, új barátok/zenekarok szerzése, de van árnyoldala is, például a hülyeségeket pofázó punkok és fórumok. Tegyük fel, hogy a Warvictims és néhány kiadója között felbomlik a szerződés. Akkor ez csak a zenekar és a kiadó dolga és nem száz másik punké, akiknek ráadásul nincs is rálátásuk a dologra. Ez gyakran előfordul Svédországban, a punkok rágalmazzák egymást, meg hülye pletykákat terjesztenek a neten. Mindenki foglalkozzon a saját dolgával!

2006-ban alakultatok, szóval elég fiatal még a banda, de a diszkográfiátok igen gyorsan nő. Mik a terveitek a jövőre nézve?

Fisen: Fiatal banda vagyunk, de a tagok vén faszok, he-he. Hozzáférhetünk egy stúdióhoz, ahol a legtöbb cuccot ingyen vehetjük fel. Szóval, amint vannak új számok egyből fel is vesszük őket. Amúgy, nincsenek a mai napnál távolabbi terveink. Felvettünk 4 számot, amit a belga Abuse Records fog kiadni. Lehet, hogy ez lesz az utolsó felvételünk, de túl korai még bármit is mondani.
Mi van a turnétokkal? Elmaradt?

Fisen: Igen, sajnos el. Challe (ének) egy ideje depressziós és úgy érezte nem tudná bevállalni a turnét. Úgy gondolta, hogy a szorongása csak nőne. Szar ügy, de tiszteletben kell tartanunk a döntését. Mindnyájan nagyon vártuk már ezt a túrát, örültünk, hogy játszhatunk néhány fasza helyen/fesztiválon, számos király bandával. Bassza meg, engem meg az húz le, ha erre gondolok. A többiek nevében is elnézést kérek a kényelmetlenségek miatt, hogy nem sokkal a vége előtt mondtuk le. Többet is megtudhattok a dologról, ha megnézitek a myspace profilunkon Challe nyílt levelét, plusz egyéb infókat, blog bejegyzéseket a bandától.

Mi a mostani felállásotok? Sok változás történt a kezdetek óta?

Fisen: Nem igazán tudjuk a jelenlegi felállást, mivel nem beszéltünk túl sokat egymással, miután lemondtuk a turnét. Challe nem akar élőben játszani, viszont a többiek igen. Lehet, hogy 1-2 bulin még fellépne, de mi 1-2 héten át szeretnénk játszani. Végülis több lehetőség van: vagy folytatjuk együtt, mint unalmas studio projekt, vagy találunk valakit, aki képes helyettesíteni Challet, vagy feloszlunk és kész. Amint mondtam, nem igazán beszéltünk erről. Csak Challe és én vagyunk az elejétől kezdve a bandában, a többiek folyamatosan cserélődtek az évek során.

Mondjatok néhányat a kedvenc bandáitok közül. Kik voltak hatással rátok?
Fisen: Igazából nagyon nehéz megmondani, sok banda inspirált. Dischange/Meanwhile, Disfear, Warcry, Consume, Disclose… hogy mondjak párat. Amikor felnőttem, többé-kevésbé csak olyan bandákat hallgattam, amiknek a neve DISszel kezdődött. Ezek hatásai érződhetnek néhány gitár riffben és dalban.

Fetebob: Azt lehet mondani, hogy az egész életmód és környezet, amiben élünk, befolyásolt minket… a nehéz életkörülmények. Kedvenceim a Disaster, Doom, Warcollapse és a ’80-as évek angol anarchopunk színtere. Úgy éltek, amiben hittek, ahogy mi is.

Milyen a mai Svéd színtér? Bulik, zinek stb…

Fisen: Azt hiszem, sok jó új banda van, mint ahogy ez mindig is lenni szokott. Úgy érezni, mintha nőne a színtér, egyre több a fiatal, tettre kész punk, akik szeretnék, ha történne valami. Vannak fasza klubbok pl.: a „Spatt” Göteborgban, a „Skylten” Linköpingben, a „Verket” Umeåban, a „Fullersta” Stockholmban és egy csomó másik kis hely, ahol vannak bulik, workshopok stb. A mienk Göteborgban a „Punk illegal”, ahol bulik és fesztiválok szoktak lenni, valamint befogad illegális bevándorlókat is. Manapság nincs túl sok fanzine és ez elég szomorú. A szerepüket inkább átveszi az internet a blogokkal, meg ilyenekkel.

Fetebob: Vannak helyeink, de ezeknek többnek kell lenniük, mint bulizóhely. Beszélgetni kell, megvitatni a jelenlegi helyzetet és, hogy hogyan tudnánk növelni a színtér spektrumát. Most sokan szegregálódtak, és mindenki ujjal mutogat a másikra. Szerintem minden országnak megvan a maga baja a hierarchiával és az elitista gondolkodásmóddal. Le kell szarni ezeket és elkezdeni kommunikálni és cselekedni.

A tagok játszanak más bandákban is?

Fisen: Igen a Warvictimsből mindenki játszik, vagy játszott más zenekarokban, projektekben.
Fetebob: Igen, sok más bandában nyomtuk már, de ezek már nem érdekesek.

Beszéljetek az egyéb munkáitokról is, mint például a kiadótok! Hogy megy a szekér? Mik az újdonságok?

Fisen: A D-takt & Råpunk -ot néhány évvel ezelőtt kezdtem, minden elvárás nélkül. Amikor elkezdtük a Warvictimset, senki sem akarta kiadni az első felvételünket, szóval eldöntöttük, hogy megoldjuk magunk. Mellettünk sok más remek banda is volt, akiket ki akartunk adni. Szóval ez az, amiért elkezdtük a D-takt & Råpunk Recordsot. Ilyen távlatból visszatekintve azt hiszem, kiadtunk néhány kurva jó bandát: Mob 47, Nuclear Death Terror, Giftgasattack, Tortyr, Dissober, Besthöven stb. Igazi büszkeséggel tölt el, hogy mi adhattuk ki a Mob 47 lp/cd-jét. 1992. óta hallgatom őket és soha nem is mertem volna gondolni arra, hogy egyszer majd én adom ki valamelyik lemezüket. Állandóan tele vagyunk elő-rendelésekkel, sok kiadvány kurva gyorsan elfogy, ami baromi jó dolog, viszont pénzt kell beletolnunk az újra kiadásért, he-he. Pont tegnap küldtem 2 új kiadványt a nyomóüzembe:
Flyblown/Warvictims split 12” és a Raw Hate 7”, reméle szeptemberre ki is jönnek. Ezek után lesz még egy Krossa, Spritvev 7”, egy 12” a Giftgasattackkal, Kirai kazetta és egy Skitliv! válogatás CD/LP. A többi majd jön még…

Meséljetek még a Skitliv! zineről! A Warvictims minden tagja dolgozik a zinen, vagy csak egy emberes dolog?

Fisen: Én és Challe kezdtük el a Skitliv! fanzinet, 2005 végén. Egy igazi old school, cut & paste rawpunk fanzine, melyre nagy hatással volt egy másik svéd zine a Sika Äpärä (rip). Kezdetben Challe és én együtt dolgoztunk rajta, mára egyedül maradtam. Az utolsó számnál Claude segített ki néhány riporttal és kritikával. De azért Challe is a fanzine része maradt, ha van energiája segít. Még kiadunk egy utolsó számot (#10), aztán befejezzük. Jó szórakozás fanzinet készíteni, de túl sok időt elvesz.

Top 10!

Fisen: Bazdmeg, utálom a toplistákat, mert mindig kifelejtek valamit. Ha megkérdezel jövő héten, vagy a jövő hónapban, lehet, hogy másokat mondanék. Azért tessék:

1. Dischange
2. Mob 47
3. Disfear
4. Skitlickers
5. Warcry
6. Disrupt
7. Disclose
8. No Security
9. Consume
10. Extreme Noise Terror
Fetebob: Ehhez a listához, még hozzátenném a Contrast attitude-öt, a Discharget és a Discardot…

Mi a helyzet az olyan régi svéd bandákkal, mint a Bombanfall, vagy a Fear of war. Soha nem hallunk róluk semmit.

Fisen: Ez két kurva jó zenekar, nem tudom miért nem lehet róluk sosem hallani. Nincs meg egyik felvételük sem, csak néhány daluk mp3-ban. Nehéz tőlük bármit is találni és a költségek is magasak. Hallotad a Disfears Bombanfalls feldolgozását a „Hälsning från helvete”-t?

Mit éreztek, amikor híreket hallotok a grúz háborús válságról? Csak háború árán lehet az emberi őrültséget megállítani???

Fisen: Nem tudom mit mondjak, ez nagyon szomorú. Tehetetlennek érzem magam, ilyen témáknál. Nem tudunk nagy tömeghez szólni és a szavaink, tetteink szart sem érnek. A kormány és a rendőrség védi a vezetőiket, ebben a kibaszott korrupt rendszerben. Mindaddig, amíg kapzsiság lesz a földön, háborúk is lesznek. A történelem megismétli önmagát, mikor tanulják már meg végre?

És végül: utolsó szavak, nyugodtan mondhattok bármi baromságot

Fisen: Kösz az interjút. Ne hagyd, hogy a rendszer eltaposson! D-beat will never die!